Aya 32. fejezet

 Egy kocsi hátsó ülésén ültem, Ángel ölében. A kinti meleg ellenére, még mindig a hideg rázott, hozzá bújtam, igyekeztem leállítani a végtelenre állt vetítést a fejemben a raktárban hagyott férfiakról. Könnyeimen át láttam a fürgén mozgó alakokat, ahogy a megérkező fehér kisteherautókba pakolták a raktárból a dobozokat. Shpresa és Cael artikulált beszélgetést folytattak, mielőtt aBővebben: “Aya 32. fejezet”

Aya 31. fejezet

Fel sem merült, hogy felhívjuk a rendőrséget. A biztonsági emberek, akik az álmunkat vigyázták nem szokványos őrök voltak, akik a sztárokat védik a paparazziktól. Dr. Nara és Shpresa katonául beszélgettek a többi férfivel, amíg én elcsipegettem a sajtos rántottát, amit Aaron készített nekem.  A tervből nem maradhattam ki. Akadt ugyan néhány aggódó pillantás, amikor kiderült,Bővebben: “Aya 31. fejezet”

Aya 30. fejezet

Az első dolog, amit észrevettem, amint felpattant a szemem, a jelentős sátor volt a takarón Ángel ágyéka tájékán. Még mielőtt beindult volna a fantáziám, felnéztem és elvörösödtem, mert a pasi félig lehunyt szemmel engem nézett, tudta, hogy észrevettem a reggeli merevedését. – 1747 – mondta, én meg csak pislogtam ki a fejemből. – A dátum,Bővebben: “Aya 30. fejezet”

Aya 29. fejezet

Mindig csodáltam a filmekben azokat a szereplőket, akik a lehető leghihetetlenebb helyzetekben is pislantás nélkül tovább tudtak lépni, anélkül, hogy megkérdőjelezték volna saját vagy környezetük épelméjűségét. Figyu, egy rég elveszett világ varázserővel és nagy hatalommal bíró uralkodónője vagy, rendicsek? Nem! Semmi sem volt rendben!  Opal Lovejoy egy fura szerzet volt örök életében. Érzéketlen, szúrós, magánakBővebben: “Aya 29. fejezet”

Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el