54. fejezet

A reptér forgatagában nem nehéz kiszúrnom Landont. Vesztett valamennyit egészséges színéből, látszik, hogy megviselték az utóbbi napok. Vészesen egyhangú ingjét látva elszörnyedek. Nagyobb a baj, mint gondoltam. A mosolya is csak enyhe szájszélemelkedés, amikor meglát. Nagyot nyelek, amint észreveszem a társaságát: a valódi Melissa szüleit és bátyját.  A kedvesem csak indulás előtt szólt, hogy szeretné,

53. fejezet

Az őrs felbolydult világába csöppenek. Úgy tűnik egy pillanatra, hogy mindenki engem néz. Tanaka és Mailo a főnökkel beszélgetnek a terem másik felében álldogálva. Elindulok a beosztásomat feltüntető tábla felé, megnézem, hogy akad-e rajta valami változás az interneten szereplőhöz képest. Több asztal mellett is elhaladok, mintha mindenki elcsöndesedne. Csak Ted Milton tüsszenti el a „spicli”

52. fejezet

Macicuka az ölemben alszik. Mi, emberek, jól laktunk. ‒ Lényegében azért jöttünk, hogy megnézzünk. Rossz bőrben voltál, amikor eljöttél az őrsről. ‒ Mike Tanaka szájából furán hangzik egy ilyen mondat. Neki köszönhetem, hogy ilyen gyorsan dolgozni kezdhettem. Járőrködök, és szeretem csinálni. A kollégák többsége rendes, a légkör sokkal lazább és barátságosabb, mint Las Vegasban volt.

51. fejezet

Tanaka és Mailo állnak az Albright villa kapujában. Alig egy órája értem haza, mit akarhatnak? Tanakát épp a Landon Ash ügy kapcsán léptették elő. Nincs túl jó híre a Hawaii rendőrségnek, bizalmatlanok velük az emberek. Ezt már én is tapasztalhattam az utóbbi három héten, mióta rendőrként dolgozom. A nyomozók a Kauhuli-i főkapitányságon dolgoznak, én egy

50. fejezet

Bevisz a sheriffhivatalba. A bejáratnál összefutunk a főnökével, a sheriffel, ott díszeleg a mellén a jelvény. ‒ Jeff, már megint fogtál egy jómadarat? Ügyes, csak így tovább! ‒ Vállon is veregeti az állatot, aki továbbra is a karomnál fogva rángat, pedig a lábaim kitűnően működnek, nem lenne szükség erre.  Zárkába visznek. Hiába emlegetem a jogom

49. fejezet

A Mauit átszelő út az egyik kedvencem, megmutatja a hely összes arcát: szépen ápolt hotelek, cukornád- és ananászültetvények és a kedvencem, a dzsungel. Na jó, nem pont az. Inkább trópusi erdő. Itt mindig nyitott ablakkal haladok el, és sosem túl gyorsan.  Ezért nem értem a mögöttem felvillanó figyelmeztető fényeket. A sheriffhivatal járőrautója állít meg. Lehúzódok

48. fejezet

Végre eljött a kedvenc napom a héten: elővehetem Samuel Albright legdrágább játékszerét, a fekete Ferrarit. Különösen a szívemhez nőtt az utolsó néhány hónapban, mióta Mauin lakom. Habár orrolt rám az öreg, amiért nem szóltam a kis vízi mentős kalandomról Landonnal, mégis meghosszabbította a szerződésem, nem meghatározott időre. Shelly azonban sokkal haragtartóbbnak bizonyult. Két hétig nem

47. fejezet

Napos, eső illatú reggelre ébredek. Biztosan tudom, hogy még a rendőr kocsiban elaludtam. Igen, a tegnapi cuccban vagyok még mindig, csak a cipőmet, zoknimat húzta le valaki. Kicsit tompa tudattal kibambulok a nyitott ablakon. Pálmák hegye ring a szemem előtt, madarak röpködnek, felhőpamacsok fehérlenek a valószínűtlenül kék égen. Megmoccan az ágy mellettem. Nahát, nem vagyok

46. fejezet

Landon segít elsétálni az íróasztalig, Tanaka felteszi elébem a laptopot, előzékenyen felhajtja a fedelét. A Facebook ott van megnyitva, ahol abbahagytam a keresést, a csoportkép van kinagyítva. Rámutatok Melissára, és a mellette ülő nőre. Értetlenséggel találkozom mindkét pasas részéről. Megnyitok egy dokumentumot, és írni kezdek:  „ A nő Clare Brook, az orvos felesége. Mi a

45. fejezet

Mintha egy hegy omlana rám, persze nem az, mert akkor nem markolná valaki a torkomat. Hiába, meglepett. Nem vettem észre, amikor jött be az erkély felől. Vészesen fogy a levegő a tüdőmben, egy mukk, annyi se tud kijönni a torkomon. Rugdalózok, hátha leütök valamit az asztalról, karmolom a támadómat, ahol érem. Próbálok a szeméhez férni,