Egy velencei kalmár lánya 5. rész

Három nap múlva, a kocsikázásból hazatérve egyik cselédünk azzal fogadott, hogy látogatóm van. Kivételesen anyánk is velünk tartott, és láttam rajta, hogy dühös. – Mégis kit merészeltetek beengedni az engedélyem nélkül? – Pio atya az, nagyságos asszonyom! Fent várja a kisasszonyt a lakosztályában – hajtotta le a fejét megszeppenve a cseléd, és elhátrált anyám közeléből.

Egy velencei kalmár lánya 4. rész

Dafne idegesen rágta a szája szélét. Kicsit sajnáltam, amiért őt is belerángattam, de a vérzésem elmúlt, anyám jövő hétre kitűzte a tiszteletemre tartott estélyt, amin lényegében elárverezi az ártatlanságomat, tehát szorított az idő. Hallani véltem Pio atya nehéz lépteit a folyosón. – Most! A szánkat összetapasztottuk. Ez most nem volt igazi csók, ahhoz túl idegesek